ilaçlamafaretanker suyuSeokarınca

Hiperaktivítás

„Rossz a gyermekem!!!” „Rossz a gyermekem???” 

Manapság gyakran halljuk a kisgyermekes szülőktől, hogy “nem bírok a gyerekkel, állandóan jön-megy, nyüzsög, rosszul alszik, stb”. Később, amikor iskolába kerül, a tanító panaszkodik a szülőknek, hogy a gyermek fegyelmezetlen, állandó közbeszólásaival zavarja az órát, elhagyja a felszerelését, hanyagul dolgozik stb. Természetesen minden szülő azt szeretné, ha az ő gyerekét csak dicsérnék, és szégyenkezik, ha behívatják a gyermek magatartási problémái miatt. A gyermeket ellátják egy címkével, melyre az van írva: rossz.
A gyermek magatartási problémái mögött azonban meghúzódhat egy manapság szintén sokat emlegetett tünet együttes, a hiperaktivitás-figyelemzavar.

Mit is jelent ez a fogalom? Olyan fokozott, túlzott motoros aktivitás, amely az adott gyermek fejlettségének nem megfelelő, mindennapi viselkedésének szembetűnő sajátossága.

A hiperaktivitás-figyelemzavar jellegzetes kórforma. Olyan eltérés, melynek bizonyos tünetei már 7 éves kor előtt megnyilvánulnak, szembetűnnek. Csak abban az esetben mondjuk ki egy gyermekre, hogy hiperaktív, ha a tünetek közül legalább hat hónapon keresztül több is fennáll. Valamint a tünetek több helyzetben (iskolában, otthon, szabadidős tevékenység alatt) tapasztalhatók.

 

A figyelemzavaros, túlmozgásos gyerek már korán problémát jelent a szülőnek és a közösségnek, mégis leggyakrabban e problémák elmélyülésekor, az iskoláskorban kerülnek szakemberhez az ilyen gyermekek.

 

Figyelemzavar tünetei:

- nem figyel a részletekre, gondatlan, hibákat vét

- nehézséget jelent számára a figyelem megtartása feladat-, vagy játékhelyzetben

- úgy tűnik, nem figyel, ha hozzá szólnak

- nehézséget jelent számára a tevékenységek megszervezése

- elkerüli, nem szereti a tartós tanulást igénylő helyzeteket

- elveszíti a dolgait

- könnyen elterelődik a figyelme külső ingerek hatására

- a mindennapokban feledékeny

 

Hiperaktivitás tünetei:

- folyton babrál, fészkelődik

- gyakran elhagyja a helyét

- rohangál, ugrál olyankor, amikor az nem helyénvaló

- nehezen viseli az önálló, nyugodt játéktevékenységet, az abban való részvételt

- izeg-mozog, mint akit „felhúztak”

- túl sokat beszél


A figyelemzavarral küzdő gyerekek különleges bánásmódot igényelnek. Amennyiben a diagnózis megszületett, fontos az óvodával, iskolával is megbeszélni, hiszen irreális elvárás a gyermekkel szemben, hogy 45 percet nyugodtan üljön és figyeljen, erre ugyanis képtelen. Otthon sem várhatjuk el tőle, hogy 2-3 órát egyfolytában tanuljon. Célszerű sok mozgást beiktatni a gyermek napirendjébe. Ha másképp nem megy, pl. 15 percenként 5-10 perc bukfenc, fejen állás, pörgés-forgás. Nagyon fontos, hogy megtaláljuk azt a tevékenységi kört, amiben gyermekünk különösen ügyes és megbízható, adjunk sok ilyen jellegű feladatot, és sokat dicsérjük, hiszen a sikerélmény nélkülözhetetlen a személyiség egészséges fejlődéséhez.